Névadónk

Földváry Gáborról
Földváry Gábor „a színházépítő alispán” 1787-ben született a Pest megyei Domony községben és1854-ben hunyt el Tasson. Ez a két évszám adja életkeretét a reformkor jeles egyéniségének.
Élete, munkássága és eszméje szorosan egybeforrt kora nemzeti törekvéseinek küzdelmével. Nevét elsősorban, mint színházépítő és szervező írta be a magyar szellemi élet történetébe, amikor 1837-ben Pesten az ő munkásságának eredményeként megnyílt az a színház, amely magyar nyelven szólt a közéghez és magát születéstől a nemzet színházának tekintette és nevezte. Földváry életútja bővelkedett eredményekben és küzdelmekben. Időszerűsége semmit sem halványult, példája ma is eleven hat, mert a haza és haladás jelszava soha nem avulhat el. Kurucos hagyományú, protestáns köznemes család fiaként jogi pályára lépett. Huszárfőhadnagyként vitézül végigharcolta a napóleoni háborúkat. Ez jó iskola volt számára ahhoz, hogy később a közelben szolgálja hazáját.
Korának erkölcsi parancsát követte a haza és haladás hűséges szolgálatának szentelte életét. Wesselényi barátjaként, Széchenyi tisztelőjeként indult, majd a radikálisabb Kossuth híveként állt a nemzeti haladó eszmék mellé. Rokoni szálak fűzték Fáy Andráshoz és Bajza Józsefhez. Tevékenyen vett részt a Tisza szabályozásában munkálatában. Pest vármegye követeként szót emelt a Lovassy fivérek védelmében, ezért Metternich javaslatára 1835-től, mint Habsburg-ellenes hangadót megfigyelés alatt tartották. Mivel nem csak kitűnő szervező volt, de nagyhatású szónok is, nagy volt a népszerűsége a köznemesség soraiban. Fáy Andrással közösen szervezték meg az első magyar Takarék pénztárat. Az ő nevéhez a Vakok Intézetének létrehozása is.
Kossuth Lajos jelentős terjedelemben és nagy elismeréssel írt róla Törvényhatósági Tudósításokban, s Teleki Blanka elragadtatással jegyzi fel naplójában az alispán nevét, aki hajlékot emelt a nemzet színészének. Vas Gereben „Egy alispán” címmel regényt írt róla. Amikor 1837.08.22-én felépült a nemzeti színháza, amely befogadta és védelmezte a reformkor legkiválóbb magyar színészeit, valójában nemcsak szellemi, hanem politikai győzelemmel ért fel. Ezzel a győzelemmel magyar nyelv színészeit egy csapásra visszahódította Pestet és Budát. A győzelmi utat a kor nagy művészeinek tündöklő nevei világítják be: Déryné Széppataki Róza, Jókainé Laborfalvi Róza, Prielle Kornélia, Kántorné, Lendvayné Hivatal Anikó, Lendvay Márton, az Egressy fivérek, megyeri Károly, Fáncsy Lajos ls Tasson született lánya Kornélia. Földváry személye meghatározó módon kötődik Tasshoz, munkásságának itt élete legtermékenyebb időszakát, itt pihente ki a küzdelmek fáradalmait, ide vonult vissza élete alkonyán a szabadságharc leverése után, s itt hunyt el. Családi sírboltjában, a tassi református temetőben nyugszik.
Amikor iskolánk névadójának választotta, valójában az ő szellemiségét, az önerőből induló cselekvés nemességét fogadta el.

Színházépítő munkássága révén természetes szövetségesekre, barátokra leltünk a 10 évvel ezelőtti nemzeti Színház akkori igazgatójával, Abloncy Lászlóval és a vendégként nálunk ünneplő neves színészekkel.

Horváth Attila